2015. aug 01.

Fehér Margaréta 1.rész

írta: Emilil13
Fehér Margaréta 1.rész

tumblr_static_sidebar.jpgAz autóban ülve egyre jobban görcsölt a gyomrom, hamarosan meg is érkeztünk a végállomásra.


— Emi? Emi? ..... EMIIIII!!!!! -kiáltott rám Tani.
— mi? miaz? -néztem rá döbbent arccal.
Ja igen, ő Tani, egy alacsony, rövid vörös hajú lány, gyerekkori barát. Régóta ismerem és ő most végzős...végzős abban az iskolában ahová most megyünk. Ja igen, nem mondtam volna? Átiratkoztam, a régi sulim megszűnt létezni-e dimenzióból és máshol keresi helyét, nekem pedig át kellett iratkozni. Anya ezt a sulit választotta, a Koronás Gimnáziumot, hurrá. Tani szülei vittek évnyitóra minket, mivel most megyek 11.be és még nem ismerem az új, összeszokott osztálytársaimat, és talán most fogom őket megismerni.
Biztos nem hagyhatnám ki ezt a részt az életemből? biztos?
— megérkeztünk...most komolyan, hová figyelsz? :)
— nem tudom...muszáj bemennem? nem maradhatnék a kocsiban? úgy...egész tanévben?
— nem hiszem, de ha megbeszéled az igazgatónővel akkor hajrá :D na gyerünk! - szállított ki az autóból, és meg is érkeztek a barátnői. A végzős lányok, szépek, érettek, (legalábbis annak tűnnek) és talán kedvelnek, ha egyáltalán észrevették,hogy ott vagyok.. ha-ha-ha... Jót beszélgettünk, vagyis inkább beszélgettek. Természetesen a himnusz már elkezdődött mire beértünk a parkba ahol az évnyitót tartották, na...én biztos nem megyek megkeresni az osztályomat. Inkább csak meghúzódtam a legvégén, addig Taniék csoportja leült az osztályához. Nyomban kiszúrtam a saját osztályomat, hála osztályfőnök feltűnő platina szőke hajának, 2sorral Taniék előtt voltak. Időközben az osztályomból hátra-hátra nézegettek, hogy én vagyok e az új osztálytárs...talált süllyedt.
— bocs... -jött nekem egy, húúúúúha, igazán nagyon helyes srác.
— nem gond. - mondtam komor arckifejezéssel, de alig bírtam ki mosolygás nélkül. Na nem mintha érdekelte volna.
Viszont a fiú végig mellettem állt! mondjuk....nem nézett rám, nem beszélt hozzám...sőt szerintem el is felejtette hogy ott vagyok. de ott állt! És ahogy a szemem sarkából néha-néha rápillantottam, kezdtem megnyugodni.
Talán nem is lesz olyan rossz ez a tanév.

Szólj hozzá

storie